Versek

Emlékvers BB-nek

Más szemében rossznak tűnhet,

amit most írok teneked,

de tanácsod után jóknak

hiszem véleményeimet.

Azt kívánom, még vitatkozz

és ossz ki másokat sokszor,

persze idegesség nélkül.

Ne add fel magad, csak olykor.

Minden erős szó egy sávot

húz meg belső világaink

határából, hogy tudja, mit

nem léphet át az a másik.

Ismerd meg magadat, mert a

végtelen Égben a válasz

is sok; a Föld meg kerek és

semmi végsőt nem találhatsz.

Mai panasz

A bombák repülni vágynak,

de csak húsz méterre szállnak

maguktól. Jobban szeretik,

ha repülőgépek viszik.

Az emberek újra félnek.

Isten helyett acélgépek

dörgetik az eget, földet.

Esőt adni képtelenek.

Vétkezzünk, mondja az ember,

könnyezzen az Ég még egyszer!

miattunk, csak legyen termés,

ám egyre pusztul a vetés.

Isten már kisírta magát.

Meg kellett ismerje a mát

és a mai embert, akit

minél jobban ver, alakít

annál is inkább ellenáll

a nehézségeknek. Hol van már

a bajokban leboruló,

jóért-rosszért hálát adó.

Manduláim félreverem

a robaj utáni csendben;

a rakéta sivítása

nem meríti ki hangtára

tartalmát a világnak,

hogy meg ne szólalhatnának

őt követően mások is…

Mi ez a csend itten mégis?

Rejtőzködünk, mint tudatlan

lény a mitológiában,

közben egyre több sírkőben

ölt nyelvet a föld kérdően.